Get Adobe Flash player


Főgondnokként hittel szolgálja Krisztus ügyét

 Minden gyülekezetben vannak örömteli és kevésbé örömteli események. A hitben járó ember Isten rendelésének tekinti, hogy születésünk után az elmúlás felé tartunk. Mégsem örömteli esemény, ha egy gyülekezet lelkészét hazahívja a Teremtője, mint Czövek Olivért, a vecsési reformátusok 21 éven át hűséges és egész éltében közmegbecsülésnek örvendő lelkészét.

Ugyanakkor nagy kegyelem, hogy a gyülekezet élete minden ilyen pillanatnyi akadály után is a Krisztus által vetett alapon folyhat tovább. Ehhez azonban a Krisztus ügyének erőshitű szolgálóira, őrállóira van szükség. Ilyen őrállója a Magyar Református Egyháznak, és benne a vecsési gyülekezetnek Szabó Dénes gondnok, akit immár a második ciklusra is megválasztottak a Délpesti Református Egyházmegye főgondnokává. Ez nemcsak elismerése az üveges kisiparosként és gyülekezeti világi vezetőként szolgáló Szabó Dénesnek, de nagy kegyelmi ajándék is, amely által megtapasztalhatja az egész egyházmegye örömeit-gondjait is Törteltől Ráckevéig, Kiskunlacházától Nagykőrösig, Szolnokig. Erről beszélgettünk az újjáválasztott főgondnokkal.

 

- Vecsésen a területi szétszórtság és a világi kísértések, a magyarságban való gondolkodást bénító médiumok miatt sem könnyű feladat a református hívek összefogása, a gyülekezeti misszió végzése. Mit jelent ez Krisztus szolgájaként egy főgondnok számára a 48 gyülekezetet átfogó Délpesti Református Egyházmegyében?

 

- Ezt a feladatot sokféleképpen értelmezik az emberek. Vannak, akik úgy gondolják, csak tervezés, szervezés, szakember- és pénzkérdése az egész. Némely szektás közösség olyan módszerekről áradozik, amelyekkel évente meg lehet kétszerezni a gyülekezet létszámát. Be kell ismernem, mi másként látjuk! Hittel valljuk, hogy a gyülekezet élő közösség, amelynek a feje maga Jézus Krisztus, tagjai a hívek, akikben Isten Szentlelke gerjeszti fel a hitet az evangélium hirdetése által. A Krisztus ügyét képviselő őrálló és benne erős hittel bízó keresztyén ember is lehet az evangélium továbbadója így a gyülekezeti misszió hasznos munkása. A Krisztus-hitben rejlik a keresztyén misszió alapja, mert ily módon eljuthat az Ige oda is, ahol nincs lelkész, vagy nem lehet jelen más elfoglaltsága miatt. Ilyen alkalmak a házi istentiszteletek, bibliaórák, beteglátogatások, szeretetklubok, keresztyén házaspári-, nőszövetségi-, és asszony-körök, amelyek az egyházmegye legtöbb gyülekezetében, így Vecsésen is élő közösségek. Látnunk kell azonban azt is, ha szolgai mivoltunkból a mi Istenünk és az Ő Fiának Úr volta nem válik láthatóvá, akkor ott valami nincs rendben. Ezért legyünk olyan szolgák, akik minden körülmények között örvendező hálaadással végezzük a missziói feladatokat, és a Krisztushoz, mint örömforráshoz vezetjük a gyülekezet eltévedt, vagy megfáradt tagjait. Pál apostol intelmét kell szem előtt tartanuk: „Vigyázz a szolgálatra, melyre vállalkoztál az Úrban, hogy azt betöltsed!" (Kol. 4:17) Ha az egyház és tagjai nem hirdetik az evangéliumot, nem tudják az embereket elvezetni Krisztushoz, hogy Tőle bűnbocsánatot nyerjenek, és Őt újjászületve szolgálják. Fontos, hogy mindnyájan halljuk az intő szót: „Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halódóban vannak, mert nem találtam cselekedeteidet teljesnek az én Istenem előtt." (Jel. 3:2). Csak a Szentháromság Isten segítségével mondhatjuk el mindenkinek: Jézus szeret téged, Jézus meghalt érted, Jézus feltámadt érted, Jézus visszajön majd érted, hogy az Ő országába juss! Nincs okunk a félelemre, hiszen Jézus maga mondja: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, karjaimba zártalak, enyém vagy." Sok tenni valónk van azért, hogy a református ének szerint egy lélekért se érje vád a lelkészeket, gondnokokat, presbitereket, a misszióban nehéz körülmények között is Istennek tetsző munkát végző testvérek seregét. Sajnos a reformátusoknak is a legnagyobb feladatot a fiatalabb, a világ által elsodort korosztályok gyülekezeti életbe vonása, hitük és magyarságtudatuk erősítése jelenti. Méltó és illő tehát, hogy az egyházmegye gyülekezeteinek őrállói Isten előtt megálljanak, hálaadással megköszönjék Urunknak, hogy van még gyülekezet, amelyet Krisztus a tulajdon vérével szerzett, és minket az Ő munkatársaivá fogadott! A kálvini hit abban ad világos felismerést, hogy Jézus Krisztus engem és mindnyájunkat az Ő ingyen kegyelméből minden bűnömtől megszabadított, nekünk új és örök életet ajándékozott, amiért hálából önként odaszánom életemet az Ő szolgálatára. Imádkozzunk tehát, hogy az élő Isten az Ő Igéje és Szentlelke által elevenítse meg egyházainkat, magyar nemzetünket, s benne a mi életünket is.

 

- A súlyos gazdasági válság kihat-e a gyülekezetek életére és az emberek Krisztus-hitére is?

 

- Kétségkívül hatással van a gyülekezetek életére és az emberek hitére is. A keresztyének életében azonban Isten rendelése szerint mindig is voltak jobb és kevésbé jó időszakok. Ha a római és a későbbi keresztény üldözésektől áttekintjük a gyülekezetek sorsát, az emberek Krisztusba vetett hitének tartósságát, megállapíthatjuk, hogy a történelem során mindig is voltak ilyen próbatételek. A török által három részre szakított vagy az Osztrák Birodalom által elnyomott Magyarországon, majd a trianoni diktátum által meghúzott határokon innen és túl még a legvadabb diktatúrák és a szovjet megszállás idején mégis voltak ébredési időszakok. Minden elnyomás és sátáni törekvés ellenére épült, gyarapodott a Krisztus egyháza, és az emberek Krisztusba vetett hite is. Azt azonban látnunk kell, hogy az elmúlt hatvan évben olyan mértékben meggyengült a keresztyén/keresztény hit, hogy a mostani munkanélküliséggel, megélhetési gondokkal terhes időszak nem csak anyagilag, de lelkileg is nagy megpróbáltatást jelent a magyarság számára, felekezetre való tekintet nélkül. Ez nem csak a gyülekezetek napi anyagi helyzetét, de a gyülekezetek lelki erejét is támadja. Egyházmegyénk gyülekezeteiben járva jó alkalom nyílik a bizonyságtételre. Lelkipásztor beiktatások és hálaadó istentiszteletek alkalmával elmondom, hogy Jézusra nézzünk, s Benne bízzunk, mert Ő azért jött, hogy megkeresse és megtartsa a bűnösöket, mindnyájunkat. Láthatóvá kell tennünk a testvérek számára azt a lelki gazdagságot, amihez érdemeink nélkül juthatunk, és másoknak is tovább adhatunk belőle. Látnunk kell azt is, hogy olykor napi gondot jelent a gyülekezetek közüzemi számláinak kiegyenlítése, a lelkészek bérének fizetése. Örömmel mondhatom el, hogy az ilyen válsághelyzet ellenére is szépen gyarapodott a Délpesti Egyházmegye.

 

- Mondana néhány konkrét példát ezek közül?

 

- Nagy örömömre szolgál, hogy a Vecsési Református Óvodában 2002 óta Isten Igéjének világosságában nevelhetjük, taníthatjuk az óvodás

korú gyermekeket! Jó magvetés ez lelki értelemben is a magyarság számára. Üde színfoltja lett városunknak a szépen megújult templomkert is, ahol boldog gyermekének és játszadozó gyermeksereg dicséri az élet Urát. Ugyanakkor Kiskunlacházán, Alsónémediben, Ráckevén, Cegléden nem ritka a 300-500 fős ünnepi istentisztelet. Szigetszentmiklós lakótelepen és Ceglédbercelen új gyülekezetek alakultak és meg is erősödtek. Új templomok épültek Pilisen, Felsőpakonyban, Szigetszentmiklóson, Ceglédbercelen, Törtelen és Kőröstetétlenen is. Az utóbbi esetben ökumenikus templomról van szó, amely a római katolikus és református hívek példaszerű összefogásával épült. A gyülekezeti látogatáskor a tetétleni lelkipásztor örömmel mondta, hogy Szentestén 110 gyermek éneke, karácsonyi műsora dicsőítette a Megváltó Jézust az új templomban. Áldott szolgálatot jelent egyházmegyénkben az évenkénti énekkari találkozó. Örömünkre szolgált, hogy 2008-ban Vecsésen adhattunk otthont e közösségépítő és Istent magasztaló alkalomnak. Kiemelt figyelmet fordítunk az egyházmegyei presbiteri továbbképző alkalmakra, ahol bizonyságtételek, bibliaismereti előadások hangzanak el. Ezzel is elősegítjük a presbiter testvérek missziós szolgálatát. A gyülekezetek fogyásának megakadályozása azonban stabil ifjúsági közösségek nélkül kilátástalan dolognak tűnik. Az ifjúsági közösségek kialakításában mindenütt a lelkipásztoroknak van meghatározó szerepük. Ehhez új fejlesztési programokra, témajavaslatokra, vonzó szabadidős programokra van szükség. Jó alkalmak a gyermekek és fiatalok gyülekezeti életbe kapcsolására a különböző szünidei kirándulások, amelyek segítik a szolgáló ifjúság gyülekezetben tartását. Ilyen élő ifjúsági közösség Vecsésen még nincs, de egyházmegyénkben Monoron, Jászberényben, Vasadon, Szigetszentmiklóson, Kiskunlacházán, Gyálon, Ócsán, Szolnokon, és máshol már működnek. Rá kell jönniük a családoknak, és a nemzetnek is arra, hogy a Krisztus ismerete nélkül felnövekvő ifjúság céltalan, örömtelen és boldogtalan! Ezért tudatos misszióval és Ézsaiás prófétával együtt kell hirdetnünk: „Örvendezve fogtok vizet meríteni a szabadulás forrásából, azon a napon ezt mondjátok majd: Adjatok hálát az Úrnak, hirdessétek nevét! Adjátok tudtára a népeknek nagy tetteit!" (Ézs. 12:3-4.)

 

- Mintha a jelenlegi keresztyének/keresztények a templomtól és Krisztustól távolmaradásuk okaként mindig csak a nehezebb gazdasági helyzetre és annak Krisztus-hitet és nemzettudatot negatívan befolyásoló hatására hivatkoznának. Van-e kiút ebből a helyzetből?

 

- Mindenki tapasztalhatja a magyarság hitbeli és morális gyengeségét kihasználó megtévesztés konkrét eseteit. Elég itt a határon túli testvéreink magyar állampolgárságáról 2004. december 5-én tartott szavazás sajnálatos eredményeire, vagy a 2006. évi választásokra utalnunk. Nekünk, keresztyéneknek mégsem szabad elcsüggednünk. A hitben élő ember tudja, hogy a Krisztus által Isten az Ő Fiát adta bűneink váltságára, minden emberért, tehát nem csak a keresztyénekért/keresztényekért, hanem hitetlenekért is. Csak nézzük meg, hogy az ismert kiskunlacházi vagy veszprémi bűntény után milyen közösségi összefogás alakult ki nemcsak a településen, de a gyülekezetekben is. Ezt az összefogást és együttérzést, keresztyén/keresztény hitet kell – sajnálatos bűntények megtörténése nélkül is - erősítenünk. Van egy szép énekünk, amit a XVI. századi svéd király, Gusztáv Adolf énekekének tartunk számon: „Ne csüggedj el kicsiny sereg, ha rád zúdul vad ellened, hogy végképp összetörjön, Bár elpusztításodra tör, bú, s kételkedés mit gyötör nem lesz ez így örökké. Bízzál ügyed az Istené, népét Ő el nem ejtené, Ő áll majd bosszút érted, Ő állít Gedeont melléd, általa harcodban megvéd, Szent Igéjét és téged." Ezzel az erős hittel kell a naponkénti kísértések között megállnunk, hiszen nekünk, újszövetségi gyülekezeteknek és hitben járó embereknek Gondviselőként, Szabadítóként küldte el Isten az Ő Fiát, Krisztust. Csak Őbenne, egyedüli Közbenjárónkban bízva lehetünk engedelmes eszközzé annak az Istennek a szolgálatában, aki minket, elveszetteket megkeresett, megváltott és elhívott, hogy bizonyságtévők legyünk a tanácstalanok, a csüggedők, a hitükben bizonytalankodók és a vigasztalás nélkül élő embertársaink számára Vecsésen, a Délpesti Egyházmegyében, és az egész nemzetben is.

 

Orosz Károly presbiter