Get Adobe Flash player


Beszélgetés a vecsési gyülekezet új lelkészével

Szeretnénk a Krisztus által lelkileg magunkhoz ölelni a gyülekezetet és benne egyenként a vecsési embereket is

 

Kopf: Mint a VT Olvasói már tudják, a vecsési Református Egyházközségben lelkészváltás történt. 2011. július 17-én a vasárnapi istentisztelet után közgyűléssé alakult át a templomban jelenlevők közössége és Dömötör Norbert Nt. urat 61 igen szavazattal, 2 nem és 1 tartózkodással a gyülekezet megválasztotta a vecsési református közösség lelkipásztorának. Vele beszélgettünk terveiről, elképzeléseiről.

 

Köszöntjük városunkban, gyülekezetünkben. Milyen előzetes életpálya után került Nagytiszteletű

úr Vecsésre?

- Először a magam és a családom nevében köszöntöm Vecsés város lakóit, a VT Olvasóit, nem utolsó sorban a Vecsésen élő református testvéreket, a gyülekezet tagjait. Ahogyan már sokan tudják, a nevem Dömötör Norbert. Egy kis, 1000 fős faluból származom Bács-Kiskunból, a Kalocsa melletti Uszódról. Ott nőttem fel, ott kapcsolódtam a református gyülekezet életébe, de aktívabban csak a konfirmáció után. Ennek a közösségnek és szüleimnek igazán sokat köszönhetek. Különösen hálás vagyok azért, hogy megtanítottak a család és az emberek szeretetére.

 

Mikor döntötte el, hogy teológiára megy és református lelkész lesz?

- 14 évesen egy nyári, gyülekezeti táborban 'ismertem meg' Istent és az Ő Szent Fiát. 15 éves lehettem, amikor a lelkipásztori hivatás mellett döntöttem. Végül is egy mély, belső elhívásnak engedelmeskedtem, amit valaki egyszer így fogalmazott meg: A szívem dobbanásában éreztem, hogy Isten erre az útra hív. Így középiskolai tanulmányaim után a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karára jelentkeztem, ahol 2009-ben református teológus diplomát, és lelkipásztori oklevelet szereztem.

Segített valaki Önnek a lelkipásztori életpálya felé terelésben?

- Elsősorban Istennek és az Ő Fiának, Krisztusnak vagyok hálás, aki nagy kegyelemmel és biztatással elindított a lelkipásztori szolgálat felé. Azóta is szüntelen bátorítást kapok az Ő Igéjéből. Természetesen voltak 'segítőim' ezen az úton, és a hit 'versenypályáján' is. Nagyon sokat köszönhetek az uszódi gyülekezet lelkészeinek, akik mindvégig támogattak, buzdítottak már keresztyén életem elején is, de a teológia évei alatt még inkább. Nagyon sok igei és lelki biztatást kaptam tőlük és teológiai tanáraimtól is, akik sokszor imádkoztak értem. Hálás vagyok azoknak a barátaimnak, professzoraimnak is a Hittudományi Karon, akik 'sorstársként' járultak hozzá hitbeli épülésemhez, és azóta is szakadatlanul érzem az ő segítőkészségüket. Örömmel mondhatom el, hogy az egyetemi tanulmányok után a lelkészi szolgálatomban, hitem növekedésében sok segítséget és bátorítást kaptam a menyasszonyomtól, aki 2011. június 6. óta a feleségem. Őt már lelkipásztorként, az Ócsai Református Gyülekezetben ismertem meg, és nagy öröm számomra, hogy már két hónapja, mint férj és feleség, együtt, szolgálva növekedhetünk a Krisztus ismeretében. Az Úr kegyelme tehát, hogy a feleségem is segítségemre lehet majd Vecsésen, hiszen ő is tudatos közösségi ember, aki a munkája mellett az emberek szolgálatát, a missziót tekinti elsődleges feladatának. Hitoktatói és kántori végzettségével, kórusvezetői tapasztalataival jól kiegészíti majd lelkipásztori szolgálatomat.

 

Milyen gyülekezeti tapasztalatokat szerzett Ócsán?

- Az Ócsai Református Gyülekezetnek egy évig voltam segédlelkésze, majd két évig beosztott lelkipásztora. Ez alatt a gyülekezeti élet és szolgálat minden területével megismerkedtem, és szívesen foglalkoztam, beszélgettem bármely korosztállyal, s hirdethettem nekik egyedüli Közbenjárónk, a Krisztus bűnbocsájtó és szabadító kegyelmét. Hála Istennek, az ócsai gyülekezetben szinte minden generáció képviseltette magát, így sokszor adódott lehetőségem szolgálatra a gyermekek, fiatalok, középkorúak, és idősebbek között is.

 

Milyen elképzelései vannak a Vecsési Református Gyülekezet irányítására?

- Az előttünk álló időszakban úgy vélem az első és legfontosabb teendőnk a párommal, hogy igazán megismerjük a gyülekezetet. Mit jelent ez, és miért fontos? Mindenképpen szeretnénk feleségemmel együtt bizonyságot tenni nem csak szavainkkal, de életünkkel és cselekedeteinkkel is a Krisztus szeretetéről. Ezt a krisztusi szeretetet akarjuk imádságos lélekkel továbbadni a vecsési embereknek, a gyülekezet tagjainak, hiszen ez a szeretet gyógyító erő. Hiszem, hogy ebben a világban erre a krisztusi szeretetre van szükség a gyermekek között, az óvodában, a családokban, a konfirmációs és ifjúsági közösségekben, az asszonytestvérek között éppen úgy, mint a város időseinek otthonában és a gyülekezet egészében is. Szeretnénk tehát a Krisztus által szeretni és lelkileg magunkhoz ölelni a gyülekezetet és benne egyenként az embert is. Természetesen építeni szeretnék a vecsési lelkipásztor elődök munkájára, hiszen a vecsési gyülekezet immár 101 éves történetében voltak hasznos kezdeményezések a misszió területein. Ehhez folyamatosan bővített ismeretekre, tapasztalatokra, felülről jövő lelki vezetésre, együttműködésre lesz szükségünk.

 

Lehetne a céljaikról is valamit megtudni?

- Ahogy arra már utaltam, az elsődleges cél, amelyet a feleségemmel a megválasztásom után magunk elé tűztünk, mindenekelőtt a gyülekezet megismerése. Úgy vélem, e nélkül nem lehet helyes és megvalósítható célokat, feladatokat rögzíteni. Gyökössy Endre világhírű magyar pasztorál-pszichológus, egykori újpesti református lelkész fogalmazta meg, hogy csak az tud helyesen szeretni, aki ismeri a másikat, a szeretetének tárgyát, az embert. Tehát mi is csak akkor tudjuk majd, hol és mikor van szükség egy gyógyító simogatásra, egy jó szóra, egy őszinte ölelésre, ha megismertük a gyülekezet tagjait. Ez a megismerés azért is fontos, hogy tudhassuk, hol kell növekednünk a hitben, esetleg miben kell bűnbánatot tartanunk, merre kell tovább haladnunk együtt vagy egyenként is a hit útján. Mindehhez nagy szükségünk lesz Isten Szentlelkének útmutatására, vezetésére, hogy lehessen mennyei látásunk és tudhassuk, hogy Ő merre szeretne továbbvezetni bennünket. Ahogy a Biblia mondja: „Ha nincs mennyei látás, elvadul a nép." (Péld 29:18) A Szentlélek útmutatását elkérve a gyülekezet szolgáló közösségeivel és a presbitériummal közösen, a mi Urunk Jézus Krisztus segítségével szeretnénk majd munkálkodni a református gyülekezet és Vecsés város előrehaladásán.

 

                                                                                                           Köszönöm a válaszait.

                                                                                                                 Orosz Károly