Get Adobe Flash player


Centenáriumi ünnepség a vecsési reformátusoknál

A Vecsési Református Egyházközség szeptember végén a gyülekezet 100 éves Centenáriuma alkalmából hálaadó ünnepségre hívogatta a gyülekezet Vecsésen élő és elszármazott tagjait, a Délpesti Egyházmegye testvérgyülekezeteit, a vecsési keresztény felekezetek és a Városi Önkormányzat képviselőit.

Bár a rossz idő miatt a felállított sátorra nem volt szükség, de a templom a városban párhuzamosan szervezett káposztafeszt ellenére megtelt a hívek seregével. A gyülekezet presbitériuma és a vecsési reformátusok hatalmas összefogásával, gondnokunk jól koordinált szervezésében minden épületünket kicsinosítottunk a Centenáriumra, és körültekintően gondoskodtunk a vendégek és a gyülekezet tagjainak fogadásáról.

 

A vasárnap délelőtti alkalmon Pap András vezetőlelkész, a délutáni hálaadó istentiszteleten Dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét. A püspök a Jelenések könyve 3. rész 20. versét választotta prédikációja alapigéjének: „Ime az ajtó előtt állok és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok és ő énvelem." Mint mondta, a mai ember gyakran úgy vélekedik, megvan mindenem, meggazdagodtam, nincs szükségem semmire és senkire, még Istenre sem. Az önmaga imádásába szédült én-központú ember megkeményíti a szívét és bűnös önzésével távol kerül embertársaitól és a Krisztustól is. Ezáltal kirekeszti önmagát Isten országából, de olykor saját tágabb közösségéből és családjából is. Éppen ezért biztatta a püspök az ünneplő gyülekezet tagjait: ne szégyelljük a Krisztusról, a bűneink Megváltójáról, Üdvösségszerzőnkről szóló bizonyságtételt. Arról a Krisztusról, „Aki ügy szól ma is, amint régente szólt" a vecsési gyülekezet alapítóihoz és a gyülekezet mai tagjaihoz is, mert Jézus Krisztus tegnap, ma és örökké ugyanaz – idézte a Zsidókhoz írott páli levelet az igehirdető.

 

A gyülekezet történetére Szabó Dénes a vecsési református gyülekezet és a Délpesti Református Egyházmegye gondnoka tekintett vissza. Hangsúlyosan kiemelte az alapítók keresztyén hűségét, buzgó igyekezetét, és a gyülekezet 100 évének és missziói munkájának részleteit hitelesen tárta az ünneplő gyülekezet elé. Ezek több éves kutatás eredményeként még ebben az évben az egyházközség 'Aranykönyvében' e sorok írójának munkájaként nyomtatásban is megjelenhetnek majd.

 

Örömteli része volt az ünnepségnek, amikor Balogh Lídia, a Nagykőrösi Református Gimnázium vallás és idegen nyelvtanára, a vecsési református fiatalok közösségének egykori aktív tagja bizonyságtételében felidézte Czövek Olivér egykori vecsési tiszteletes, és az egész református gyülekezet gyermek és ifjúsági missziójának sodró lendületét. Mint mondta, ennek eredményeként és a Krisztus kegyelméből a gyülekezet egykori fiataljaiból többen hitoktatók, lelkipásztorok, a Szentháromság egy igaz Istent magasztaló gyülekezeti munkások lettek.

Takaró András kiskunlacházi lelkipásztor, a Délpesti Református Egyházmegye esperese, az ünneplő gyülekezet köszöntése után a Jelenések könyve 3;20. versét tovább hangsúlyozta. Mint mondta, ha beengedjük a szívünk ajtaján zörgető Jézus Krisztust, a mi Urunk senkit sem fog elutasítani, és jelképesen lakozást vesz az Őt beengedő szívében, lelkében, bejön és vele fog 'vacsorálni'. Vagyis életközösséget vállal velünk és a bűn sötétségéből az önzetlenség, és a szeretet világosságába emelhet mindnyájunkat. Nagy öröm, hogy a 100 éves vecsési gyülekezet is a szeretet világosságába igyekszik elvezetni az itt élőket. Áldott legyen a mi Istenünk, hogy ezt a lehetőséget országunk nehéz helyzetében sem vonja meg tőlünk.

 

Dr. Kun Mária az üllői, egykori anyaegyházközség mai lelkésze köszöntője után újabb adalékokkal szolgált a vecsési gyülekezet történetéhez. Mint mondta, Üllőn iratrendezés közben előkerült egy 1907-ből való jegyzőkönyv, amely igazolja, hogy a vecsési hívek már korábban felvetették a gyülekezetalapítás igényét. Tény, hogy a szándék csak 1910. március 13-án, virágvasárnap öltött testet a fiókegyházközség vecsési megalakításában. Az évszázadnál is régebbi jegyzőkönyv másolatát az ünneplő gyülekezet előtt átadta Pap András vecsési lelkésznek.

 

A vecsési testvérgyülekezetek nevében Heinemann Ildikó evangélikus lelkipásztor a reformáció történelmi örökségeként a reformátusokkal ápolt testvéri kapcsolatokat és a rendszeres együttműködést emelte ki. Varga Péter falusi római katolikus plébános az ökumenikus összefogást emelte ki, amelynek eredményeként a vecsési katolikusok és reformátusok immár a negyedik Alpha kurzust szervezik közösen a hitüket és a vecsési keresztények/keresztyének összefogását erősíteni akaró testvérek számára.

Az ünnepséget a Bimbóné Hersch.Krisztina vezetésével működő Concerto Harmónia énekkar Jézusról szóló énekes bizonyságtétele színesítette.

 

Pete Jánosné vezető óvónő irányításával az ünnepség zárásaként a református óvoda gyermekei rövid műsorral és bizonyságtétellel kedveskedtek, majd sor került a Czövek Olivér Református Óvoda falán a névadó emlékét megörökítő névtábla avatására. A számjegyvezérlésű géppel készített és az óvoda új logóját is tartalmazó névtáblát Madar Gyula kőfaragó mester és családja adományozta Isten dicsőségére az óvodának, amelyet Takaró András esperes és Szlahó Csaba helyi polgármester leplezett le. Az esperes és a polgármester egyaránt méltatták Czövek Olivér keresztyén hittel végzett gyülekezetépítő és missziós munkáját, a gyermekeket felekezetre való tekintet nélkül befogadó vecsési református óvoda építésében játszott meghatározó szerepét. Nagy örömet okozott, hogy Szlahó Csaba polgármester ismét elismerte és méltatta a református óvoda városunknak nyújtott segítségét, és megígérte, hogy ezután is biztosítani fogják az anyagi támogatást óvodánknak.

 

Az ünneplő gyülekezet és a meghívott vendégek ezután a gyülekezeti házban megtekintették a Nátulyné Szabolcsik Eszter beosztott lelkész által rendezett '100 év képekben' című kiállítást. Ezen a tárlaton a gyülekezeti tagok és az elszármazottak, az egykor Vecsésen szolgáló lelkészek családjainak fotóhagyatékát, évszázaddal ezelőtti jegyzőkönyveket, dokumentumokat mutatták be az érdeklődőknek.

 

A hálaadó ünnepség résztvevőit a vecsési reformátusok az óvoda tornatermében és folyosóin, gazdagon megterített asztalokhoz invitálták és a szeretetvendégségen személyes beszélgetésekkel folytatódott a visszaemlékezés a gyülekezet történetére. Nagy örömünkre szolgált, hogy Dr. Szabó István püspököt és Takaró András esperest Tábori Ferenc alpolgármester meghívta a Vecsési Káposztafesztre is, ahol helyi sváb hagyományok szerint készített káposztaételekkel kínálták egyházkerületünk és egyházmegyénk vezetőit. Így az egyházi vezetők nemcsak a reformátusok évszázados hitéről és munkájáról, hanem Vecsés gazdag hagyományairól és közösségi életéről is tapasztalatokat szerezhettek.

 

                                                                                                                                                                   Orosz Károly