Get Adobe Flash player


Kedves Testvérek az Úr Jézus Krisztus által

Református gyülekezetünk centenáriumára készülünk. Éppen 100 éve, hogy 1909-ben az egykori Falusi Elemi Népiskola, közismertebb nevén az alsóiskola egyik tantermében tartották Vecsésen református eleink az első istentiszteletüket. 2010-ben virágvasárnap pedig a centenáriuma lesz, hogy a folyamatosan növekvő létszámú vecsési református gyülekezet az üllőiek fiókegyházközségévé alakult.

Az evangélium utáni vágyakozás vitte a vecsési reformátusokat akkor is az alsóiskolába, majd 1910 végétől a Felsőtelepi Elemi Népiskolába, hogy együtt örüljenek a hirdetett Igének. Áldjon meg téged a Sionról az Úr! (Zsolt 128;5) - hirdette Mocsy Mihály üllői esperes-lelkész a vecsési híveknek, s biztatta őket, hogy áldás lesz az életükön, ha hűségesen járnak istentiszteletre, ahol Isten Igéje tanít, megelevenít, megvigasztal, s az imádságot áldás követheti. És valóban áldás lett a fiókegyházközséggé alakulás, majd az önálló egyházközséggé alakulásért folytatott küzdelem, melynek eredményeként 1927. augusztus 6-án anyaegyházközséggé nyilvánította magát az Árpád utcai református templom elkészülését ünneplő gyülekezet.

 

A XX. század két pusztító világháborúja, forradalmak, az igazságtalan trianoni diktátum, a fehér és vörös diktatúrák, a 'málenkij' robot borzalmai, a ki- és betelepítések, a paraszti birtokok erőszakos téeszesítése, a kommunista ideológia nyílt egyház-ellenessége próbára tették a keresztyén hitet. Nehezítette az egyház helyzetét, hogy nyíltan üldözték a Krisztus ügyének őrállóit. Bár a Szentírásban több mint háromszázszor szerepel, hogy 'Ne féljetek!', a diktatúra keltette félelem eredményeként sajnos megfakult a hit, a remény, a szeretet, megfogyatkoztak az imára kulcsolt kezek az egész országban. Ugyanakkor a XX. században Vecsés lélekszáma a főváros vonzása miatt megduplázódott, s a történelem sok vihara Erdélyből, a Felvidékről, a maradék megcsonkított ország távoli megyéiből az iparosítással, az erőszakos téeszesítéssel protestánsok ezreit sodorta Vecsésre. Tény, hogy településünk folyamatos bővült és sok család a nagy távolság miatt lassan elmaradt a templomi istentiszteletről. Hiába ismerték és a házaikban akkor még falvédők is hirdették, hogy „megáldá Isten a hetedik napot és megszentelé azt." – sokakban a feledés övezte ezt az igei részletet. Aztán a folyamatos, vagy a többműszakos munkarend miatt a hetedik nap sem tudtak - és a világ sodrása miatt olykor nem is akartak - a gyengülő hit miatt templomba járni. Sokan a nagy távolság miatt maradtak el a templomból. Ma már nincs ilyen akadályozó tényező, hiszen megáldotta Isten a reformátusok igyekezetét, a gyülekezeti tagoknak idős korukban, gyarló egészségi állapotukban sem kell a fél városon át az Árpád utcai templomig gyalogolni, biciklizni, hanem közelebb a Fő úton kihelyezett istentiszteleten minden vasárnap fél 9-től, vagy a Klapka utcában a hónap első vasárnap délutánján házi istentiszteleten is hallgathatják az örömhírt. S nem csak az idősek, hanem az Isten Igéjét hallgatni és befogadni, életüket Jézusnak átadni akaró testvérek is közösen adhatunk hálát a gyülekezeti alkalmakért, a 100 éven át megtartott gyülekezetünkért, s mindenek előtt Isten Krisztusban elküldött szeretetéért, a bűnbocsánatért és az üdvösség lehetőségéért.

 

A 100. évfordulóra gyülekezetünk épületeinek időben elvégzett karbantartásával, a misszió lehetőség szerinti bővítésével, és egy templomi orgona vásárlásával készülünk. Ehhez szükség van a reformátusok összefogására és arra, hogy a gyülekezeti tagok, a Vecsésen élő reformátusok és az elszármazottak anyagi lehetőségeik szerint adományaikkal segítsék a centenáriumi előkészületeket. A Szentírás szerint „Te pedig, amikor adományt adsz. ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy adakozásod titokban történjék: a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.(Máté 6;3-4) Tudjuk, látjuk, hogy milyen válságos és nehéz helyzetek vannak az országban. Az évfordulóra történő sikeres felkészülés miatt mégis kérjük a Testvéreket, hogy pénzadományaikkal segítsék törekvéseinket, az orgona vásárlásához hiányzó egy millió forint összegyűjtését. Közösen kell tehát ezen a centenáriumon is az Igére figyelnünk, mely szerint „Semmiért se aggódjatok, hanem az imádság és a könyörgés alkalmával mindenkor hálaadással vigyétek kéréseteket az Isten elé, és az Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban." (Fil 4;6-7)

A mi Istenünk és a Jézus Krisztus legyen a következő 100 évben is gyülekezetünk Őriző Pásztora!

                                 

                                                                                                                           Vecsési Református Egyházközség Presbitériuma